Egyre több ügyfelünk szeretné fűtésre használni klímabarendezését vagy kizárólag erre a célra szeretne klímagépet vásárolni. Az inverteres klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, amivel költséghatékonyan lehet fűteni, de néhány dologgal azért tisztában kell lenni. Ahhoz hogy a megvásárolt berendezés ne okozzon csalódást, a továbbiakban szeretnénk segíteni néhány gondolattal.
Először is bekapcsolás után a készüléket állítsuk át fűtés üzemre. Ezt követően még a berendezés nem fűt, sőt még a ventilátorát sem, vagy csak minimális fordulatszámon kapcsolja be. Ilyenkor a készülékben elindul egy visszaszámlálás, mely jellemzően 2-3 perc, ennek letelte után bekapcsol a kültéri egységben a ventilátor és a kompresszor. Ezután elkezdi felfűteni a beltéri egységet, mely további 5-6 percet vesz igénybe.
Ha a beltéri egység hőcserélője kellő hőmérsékletre melegedett, bekapcsolja a ventilátort vagy elkezdi magasabb fordulaton járatni és a vízszintes lamellát lefelé irányítja, és megindul a langyos levegő áramlása. Nagyon fontos kiemelni, hogy a készüléktől ne forró levegőt várjunk, hiszen ez hőszivattyú, nem egy elektromos fűtőtest. Egyik klímaberendezés sem tud olyan meleget fújni mint egy hajszárító, mert ezek az eszközök technológiájukból adódóan a belső környezeti hőmérsékleten általában 10°C-35°C-ot tudnak emelni. Tehát minél hidegebb a fűtendő helyiség, annál langyosabb a befújt levegő is, mivel a helyiség hideg levegője hűti a hőcserélőt. Ahogy melegszik a helyiség egyre inkább melegszik a kifújt levegő is, ami így már az 55°C-ot is eléri.
Láthatjuk tehát, hogy a készülék bekapcsolásától a tényleges fűtés megkezdéséig hosszú percek telnek el, ezen idő hossza függ a készülék programjától, a kalorikus csövezés hosszától illetve a külső és belső hőmérsékletektől.
Előzőekből következik, hogy a készülék a legmelegebbet akkor fújja, ha a ventilátor fordulatszáma alacsonyra van véve. Ugyanakkor ha energiahatékony fűtésre törekszünk érdemes a ventilátor fokozatot magasabb értékre állítani. Ez azért van így, mert a nagy légárammal hamarabb átforgatjuk a helyiség levegőjét a készüléken, így kevesebb hőmérséklet változás is elég a beszivattyúzott hő leadásához, tehát hamarabb felmelegszik a levegő, de a beltéri egységet nem kell olyan melegre fűteni, amihez így kevesebb energia kell. Nyilván a nagyobb légáramhoz nagyobb zajszint is tartozik, tehát érdemes úgy használni, hogy ha nem tartózkodunk a helyiségbe akkor magasabb fordulaton járatjuk, ha otthon vagyunk pedig alacsonyabbra, vagyis halkabbra vesszük.
Egy klímával való fűtés EON H tarifa igénybevételével akár -10°C külső hőmérsékletnél is gazdaságosabb tud lenni nagyon sok más fűtési alternatívánál. Jellemzően -25°C-ig tudnak működni, de ahogyan csökken a külső hőmérséklet egyre kevesebb fűtési energiát tudnak előállítani és egyre több villamos energiát igényelnek. De ha azt nézzük, hogy mennyire egyszerű és komfortos a használatuk, illetve tisztában vagyunk azzal, hogy 1kW befektetett villamos energiából kb. 3-4kW fűtési energiát is elő tunak állítani, amelyet manapság már napelemmel kényelmesen meg is lehet termelni, láthatjuk hogy nagyon erős érvek szólnak amellett, hogy néhány kompromisszummal bátran használjuk kizárólagos fűtésként is ezeket a berendezéseket.
A cikk végére nézzük meg az érveket és kompromisszumokat összefoglalva:
"Pro"
- villámgyors komfortérzet
- akár A+++ energia hatékonyság
- fogyasztása teljes egészében napelemmel megtermelhető
- tisztítja a helyiségek levegőjét
- környezetbarát
- megoldva a hűtés is
- gyorsan telepíthető
- olcsóbb bekerülési költségek: nem kell gázterv, kémény, stb.
- helyiségenként külön, rugalmasan használható
- teljes internetes felügyelet
"Kontra"
- beltéri ventilátor zajszint
- folyamatos légáram
- padlószint közelében hűvösebb van
- kültéri egység zajszint
- kondenzvíz termelés-